Könyvtárosok világnapja

A könyvtárosok világnapja alkalmából városunk költője, Horváth Ferenc ezzel a verssel ajándékozta meg könyvtárunkat:

Gondolatok a könyvtárban

A könyvtárosok világnapjára

Hová lépsz most, gondold meg, olvasó! Ez itt könyvtár: nem kapható se só, se bors, s rumot és sört se mérnek itt – mégis akad, ami tán felderít.

Mondjuk Shakespeare komor tragédiái, Goethe és Berzsenyi elégiái, Csokonai Reményhez írott verse, József Attila számos szép keserve, Homérosz derűsen kéklő ege, Petőfi komor s vidám éneke, Jókai, Mikszáth nagy regényei, Tóth Árpád szép, szomorú fényei, Karinthy tréfás komolyságai, filozófusok nagy-nagy álmai, elzsongítóan könnyed lányregények, megvalósult és kudarcos remények…

Hová lépsz most, tudod: ez itt a könyvtár, tele könyvekkel, bennük olykor könny tán, akárhogy is, lapjaikon az élet, a mindenség és a kis semmiségek; s aki az olvasásnak nekilát, annak, bizony, kitágul a világ, ezerszer jobban, miként a neten… Ma, világnapján a könyvtárosoknak, a könyvbarát szívek szebben dobognak – ez a vers meg az én köszönetem.