A Magyar Kultúra Napja

A kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én fejezte be a Himnusz megírását. Ennek emlékére 1989-től e napon ünnepeljük a magyar kultúra napját.

A magyarságnak addig a 192 évvel ezelőtti napig nem volt egységes, nemzeti himnusza. Kölcsey műve előtt a katolikus magyarság néphimnusza a Boldogasszony Anyánk és az Ah, hol vagy, magyarok tündöklő csillaga kezdetű ének, míg a református magyarságé a Tebenned bíztunk, elejétől fogva (90. Zsoltár) volt.

Mai nemzeti himnuszunkat Kölcsey Ferenc szatmárcsekei magányában írta, és először 1829-ben, Kisfaludy Károly Aurorájában jelent meg, a kéziraton még szereplő "Magyar nép zivataros századaiból" alcím nélkül. 1832-ben, Kölcsey munkáinak első kötetében már a szerző által adott alcímmel látott napvilágot.

A Himnusz megzenésítésére 1844-ben került sor, Erkel Ferenc által. Erkel a nemzeti dal zenéjére kiírt pályázaton, az „Itt az írás forgassátok,/ Érett ésszel, józanon. Kölcsey” jeligéjű pályaművével első díjat nyert, a többek közt Vörösmarty Mihály és Szigligeti Ede által fémjelzett zsűri döntésének köszönhetően. A nyertes pályaművet először a budapesti Nemzeti Színház mutatta be, 1844. július 2-án és július 9-én. Az első nyilvános, szabadtéri előadása 1844. augusztus 10-én történt, a Széchenyi nevét viselő gőzhajó avatásán.

A magyar kultúra napjáról való megemlékezés gondolatát ifjabb Fasang Árpád (1942-2008) zongoraművész vetette föl 1985-ben. "Ez a nap annak tudatosítására is alkalmas, hogy az ezeréves örökségből meríthetünk, és van mire büszkének lennünk, hiszen ez a nemzet sokat adott Európa, a világ kultúrájának. Ez az örökség tartást ad, ezzel gazdálkodni lehet, valamint segíthet a mai gondok megoldásában is" - mondta a kezdeményező.

Azóta a magyarság idehaza, a határokon túl és szerte a világban megemlékezik e napon a magyar kulturális értékekről. Díjakat adnak át, koncerteket rendeznek, irodalmi esteket és színházi előadásokat tartanak.