Új hangoskönyveink

Nádas Péter: Saját halál

"Egy irdatlan erő vitt el, amely egyszerre működik kívül és belül. Vitt, nem kifelé a tudatomból, miként az ájulás, hanem befelé a tudatomba. Túl voltunk mindazon, ami személyes és szenvedélyes."

A mondatok lélegzetvételének Nádastól évtizedek óta ismerős ritmusa, a szövegalakítás cicomátlan szépsége, az érdektelenség szálaiból szőtt cselekmény-érdekesség közepette a legfigyelemreméltóbb a saját (három és fél percnyi) halálát haló elbeszélőnek a tudatvesztést is felidéző-érzékeltető mozgása az én-állapot és az ő-állapot között. Annak a leírása, ahogy a meghaló eltávozik az élőből. (Felolvassa: Nádas Péter)

Ottlik Géza: Iskola a határon

A XX. századi magyar irodalom legfontosabb művei azok, amelyek a magyarság számára érthetővé teszik a század eseményeit, és a megadják ehhez lélektani hátteret. Közöttük is az egyik mérföldkő Ottlik Géza "Iskola a határon" című regénye. Ottlik Géza az a magyar író, akinek élete átível az egész XX. századon. E hosszú élet alatt ugyan csak kis írói életművet hagyott ránk, ennek főművét - a most hangoskönyv formában megjelenő regényét - azonban mindenkinek ismernie kellene. A mű egy század eleji, határ menti bentlakásos katonaiskolában játszódik, ahol a Monarchia hagyományai szerint a vakfegyelem áll mindenek előtt. A családjaiktól elszakított kiskamaszok belecsöppennek egy zárt világba, ahol a megaláztatások és fizikai kínok egész sorát kell már ilyen fiatalon megélniük. Az író saját élményeit használja fel a nyomasztó légkör ábrázolásához, hiszen maga is ilyen iskolába járt. Ami mégis reménysugár ebben reménytelennek tűnő helyzetben az az író humanizmusa és tisztelete az emberi méltóság iránt. (Felolvassa: Kulka János)

Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival

Mikszáth legutolsó, talán legnagyszerűbb regénye új életre kel Molnár Piroska szenzációs előadásában. A szinte romantikus szerelmi szál önmagában is bonyolult cselszövéseket, női praktikákat felvonultató izgalmas történet, mely megtörtént eseményen alapul. Mindez azonban csak ürügy, keret a nagy társadalomkritikus számára a hanyatló, de régi fényét minden áron visszaperelő dzsentri réteg pellengérre állításához, és a politikai közélet visszásságainak kigúnyolásához. Ma olvasva-hallgatva Mikszáth regényét, levonhatjuk a kissé kiábrándító tanulságot, hogy mai közéletünk csak a „hagyományokat” folytatja. (Felolvassa: Molnár Piroska)

Bartis Attila: A nyugalom

Bartis Attila (Marosvásárhely, 1968. január 22.) író, fotográfus. Erdélyben született, apja, Bartis Ferenc költő. Családjával 1984-ben költözött Budapestre, amikor apját megfosztották román állampolgárságától. Huszonhét évesen jelentette meg bemutatkozó regényét, A sétát. Három évvel később jelent meg novelláskötete A kéklő pára címen. Eddigi legnagyobb sikerét A nyugalom című, 2001-ben megjelent regénye szerezte számára. Ez alapján írta meg Anyám, Kleopátra című drámáját, amelyet 2003-ban mutattak be a Nemzeti Színházban Garas Dezső rendezésében, Udvaros Dorottya főszereplésével. Dolgozott újságíróként is, egy évig írt tárcákat az Élet és Irodalom című folyóiratnak. Itt megjelent írásait A Lázár apokrifek című kötetében adta ki. Könyveit több nyelvre lefordították. Fotóművészként fényképei számos kiállításon vettek már részt. (Felolvassa: Fekete Ernő)

Vitray Tamás: Kiképzés

Vitray Tamás, a magyar televíziózás legendás, sokak által tisztelt és szeretett személyisége olyan dolgokról mesél, amelyekről még sosem szólt. Merész és nagy belső fegyelmet igénylő munkát végez: végigjárja gyermekkora viszontagságos tájait, hogy sem magát, sem környezetét nem kímélő éleslátással összerakja múltja darabjait. Sajátos helyzetbe hozza magát: most ő a riporter és a riportalany is egy személyben. Ám - ahogyan tőle ezt a műsorain keresztül megszokhattuk - most sem elégszik meg egyszerű, unalomig ismert formával, egy szimpla önéletrajzi regénnyel vagy riportkönyvvel. Vitray Tamás saját magával, saját magáról is úgy beszél, ahogyan híres műsoraiban a beszélgetőtársaival, beszélgetőtársairól. Figyel. Reflektál. Összerak. Megért. Új összefüggéseket fedez fel. Egyetlen felesleges szava, kérdése sincs. Határozottan, egyértelműen peregnek a szavai. Vitray analízis helyett szintézist teremt, az értelem és érzelem, a drámai jelenlét szintézisét. (Felolvassa: Vitray Tamás)

Polcz Alaine: Macskaregény

A Macskaregény természetesen nemcsak macskákról szól, hanem az egymás mellett élésről vagy az egymással élésről is. Nemes Nagy Ágnessel, Weöres Sándorral, Nádas Péterrel és nem utolsósorban Mészöly Miklóssal is találkozunk ebben a könyvben illetve hangoskönyvben. Talán éppen azért, mert ők is tudják, hogy mennyit elmond egy emberről az, ahogy az állatokhoz viszonyul, vagy inkább, ahogyan az állatok őhozzá. (felolvassa: Nagy-Kálózy Eszter)

Grecsó Krisztián: Pletykaanyu

Az Isten hozott szerzője ezzel a novelláskötettel robbant be a kortárs magyar prózába. Életszaga, szemtelen éleslátása áttört bizonyos gátakat, és próbára tette Grecsó Krisztián szűkebb környezetének tűréshatárát. A Pletykaanyu olyan mélységekből hoz friss híreket, ahonnan ritkán kapunk valódi tudósítást. A kötet persze jóval több annál, mint amit a pletykasajtóból, televízióból megismerhettek, és elevensége, újszerűsége nem azon múlik, hogy magukra ismertek-e az olvasók az elbeszélések hús-vérfiguráiban vagy sem. A novellákat sokkal inkább valami autentikus tudás mozgatja; Grecsó nem kutat, nem kérdez, csak figyel. Mint aki bennszülöttből lett "etnográfussá". Ízes humora, nyers ereje valóban minden pátosztól mentes, de hogy ez árulóvá teszi-e a szerzőt, döntse el Ön. Miközben szórakozik, ítélkezhet! (Felolvassa: Stohl András és Grecsó Krisztián)

Szerb Antal: VII. Olivér

Egy király megunja a magas tábornoki gallért és azt a sok más korlátot, ami őt a közönséges halandóktól elválasztja. Forradalmat szervez maga ellen, és otthagyja ősei trónját. De milyen foglalkozást válasszon, amikor az uralkodáson kívül semmihez sem ért? Természetesen szélhámos lesz. De ehhez sincs semmi tehetsége, a szélhámosságot csak színleli. Szerencsére a véletlen jóvoltából egészen rendkívüli helyzetbe kerül: azt kell szélhámoskodnia, hogy az, ami – VII. Olivér exkirály. Mi ez? A legősibb vígjátéki forrás, a személycsere egy fejtetőre állított változata? Paradoxonok halmozása a kor divatja szerint? Vagy az egzisztencialista filozófia egyik legizgalmasabb problémájának – mi a személyiség? – játékos feldolgozása és persziflázsa egyszerre? Szerb Antal 1942-43-ban A. H. Redcliff angol írói álnév mögé rejtőzve jelentette meg ezt a bűbájos regényt, s nem sokkal ezután Ex címmel vígjáték formájában is feldolgozta a történetet. (Felolvassa: Benedek Miklós)

Háy János: A mélygarázs

Három monológ, három nagyszerű színész előadásában. Egy valaha volt szerelmi háromszög három résztvevője. Három szerep; az elhagyott feleség, a végtelenségig áltatott szerető, a döntésképtelen férj, akár sztereotípia lehetne. De nem Háy János kezében. A történet is bizarr fordulattal lep meg, de ezúttal sem három sorsot láttat, hanem sorsok burjánzását, a férjek, szeretők, feleségek kapcsolatának és életútjának megannyi variációját. Mind lehetséges, mind életszerű, de egyik sem vágyott sors. Úgy gyűjti csokorba kétségeinket, csalódásainkat, félelmeinket, hogy közben görbetükröt állít elénk sziporkázó humorával, és bár sírhatnékunk van, kénytelenek vagyunk kinevetni gyarlóságunkat. (Felolvassa: Györgyi Anna, Mucsi Zoltán és Ráckevei Anna)

Konrád György: Elutazás és hazatérés

"Az életbenmaradás gyerekkori kalandjáról szól ez a könyv. Miután a Gestapo 1944 májusában, tizenegy éves koromban a szüleimet letartóztatta, sikerült megvesztegetnem a helyi hatalmat, hogy a csendőrök negyedmagammal, egy nappal a gettóba zárás és az Auschwitzba szállítás előtt fölengedjenek Berettyóújfaluból a rokonainkhoz Budapestre, ahol még adódott némi haladék. Elutaztunk, életben maradtunk, és hazatértünk a faluba. A többi zsidógyereket addigra elnyelték a hamvasztókemencék. Egy év, a felnőtté válás története, és aztán érzelmes és fanyar visszatérések." (Felolvassa: Konrád György)

Schäffer Erzsébet: Málna utca 3. / Szia, Anya! / A szerelmes körtefa

„Schäffer Erzsiből olyan erővel árad a bizalom, hogy szabaddá teszi az embert. Történetei is erről szólnak. Istenáldotta tehetséggel egy sajátos, semmihez sem hasonlítható műfajt teremtett. Írásai olyanok, mint a szemünk előtt kinyíló virágok. Habkönnyűek és súlyosan fénylők.” (Lázár Ervin)