Irodalmi évfordulók

75 éve hunyt el Mihail Afanaszjevics Bulgakov szovjet-orosz író

Apja professzor a Kijevi Hittudományi Akadémián. 1916-ban kitüntetéssel szerzi orvosi diplomáját, pár évig magánpraxist folytat Vlagyikavkazban, itt írja első színdarabjait, majd végleg írásra adja a fejét. 1921-től Moszkvában él, ahol újságíróként dolgozik.

Nem tartozik egyetlen írói csoportosuláshoz sem, az ú.n. útitárs írókhoz sorolják.

A fehér gárda című, általa legjobb művének tartott regényében, majd az annak alapján készült A Turbin család napjai című drámájában elsőként állítja központba egy becsületes értelmiségi fehérgárdista család tragédiáját, szellemi katasztrófáját és illúzióvesztését, bírálja a rosszul értelmezett forradalmiságot. Meglátja és láttatja a jót is a rosszban, a rosszat is a jóban, ez írói alapállása, amely azonban súlyos félreértésekhez, kritikus támadásokhoz vezet, osztályellenségnek bélyegzik, nem publikálhat többé, darabjait sem mutatják be. Hogy éhen ne haljon, levelet ír Gorkijnak és Sztálinnak (1929, 1930), kérve, hogy feleségével együtt külföldre utazhasson, vagy legalább bármilyen megélhetési forráshoz juthasson. Néhány nappal Majakovszkij öngyilkossága után érkezik meg a válasz: segédrendező és díszletmunkás lehet a Művész Színházban. 1930–1936 között itt dolgozik tehát, néha fel is lép. Tovább ír, fő témája a művészet és hatalom konfliktusa lesz. Írásaiban a NEP-korszak közerkölcseit állítja pellengérre, művészi megoldása gyakran Gogolt (fantasztikum és groteszk), továbbá Szaltikov–Scsedrin stílusát idézi (lsd. Csicsikov kalandjai c. elbeszélése). Utolsó négy évében a Bolsoj Teatr (Nagy Színház) opera-szövegkönyvírójaként és műfordítóként dolgozik.

Főművét, a világirodalom kimagasló alkotását, a Mester és Margaritát betegen, félig vakon diktálja feleségének. E műve a groteszk, szimbolikus realizmus jelentős alkotása, az 1920-as évek Moszkvájának korrajzával és abszurditásával. Cselekménye három síkon játszódik: a fantasztikus, a reális és a filozófiai sík keveredik benne. A hatalom és a jóság csodálatos szerelmi történettel átszőtt konfliktusa, amely máig számos értelmezést, bámulatot és elismerést szül.

Csak az SZKP XXII. Kongresszusa után rehabilitálják, főműve is csak halála után jelenhet meg.

95 éve született Boris Vian francia író, költő, muzsikus

Vian a francia avantgárd művészet különös, kihívó alakja volt. Rendkívül sokoldalú tehetség, aki jazz-muzsikusként, zeneszerzőként és festőként is elismert. Eredeti szakmája matematikus, műszaki főiskolát végzett. A Francia Szabványügyi Hivatalban szerzett unalmas tapasztalatai, valamint a világháborús és ifjúkori élményei szolgáltak alapul 1947-ben saját neve alatt megjelent, „első” regényéhez. Vernon Sullivan álnéven közreadott, parodisztikus botránykönyveiért többször perbe fogták, ugyanakkor milliókat keresett velük.

Tagja volt különböző egzisztencialista köröknek és a Patafizikai Társaságnak is, ahol „Első Satrafának” választották. Chandler-regényeket és Strindberg-drámákat fordított egyebek mellett. A Meghajszolt vad amerikai színes bőrű szerzője, Richard Wright műveinek átültetése is inspirálta álnéven publikált "négerregényeit". 1945-től kezdve Sartre baráti köréhez tartozott, rendszeresen publikált a Temps Modernes folyóiratban. Camus Combat című lapjának jazzrovatát vezette, munkatársa volt a Jazz Hot folyóiratnak, s Jazz News címmel maga is szerkesztett lapot. Muzsikált Miles Davissel is.

Ötszáznál több dalt írt. Le Déserteur című pacifista dalával az algériai háború ellen tiltakozott, más lemezein a francia sanzon hagyományait folytatta, de ő írta az első francia rock-szövegeket is. A Philips, majd a Fontana hanglemezkiadó művészeti vezetője lett.

Kisebb szerepet alakított Delannoy filmjében, a Párizsi Notre-Dame-ban, Kast filmjeiben, majd 1959-ben Roger Vadim Veszedelmes viszonyokjában. 1959. június 23-án az álnéven írt regényéből tiltakozása ellenére készült Köpök a sírotokra című film premier előtti vetítése közben felállt, dühös, trágár megjegyzést tett a hamis, torz adaptációra, majd összeesett. Szívrohamot kapott, ami a szívritmuszavarral küszködő Vian számára végzetesnek bizonyult: útban a kórház felé a mentőautóban vesztette életét. 39 éves volt.