Új könyveink magyar szerzőktől

Papp Sándor Zsigmond: A Jóisten megvakul

A kötetben olvasható tizenhat novella mindegyikében különös, megmagyarázhatatlan események történnek a szereplőkkel. Kisebb-nagyobb bűnök áldozatai és elkövetői ők. Egy asszonyt a férje Krisztus-pózban szegel fel a falra, egy másik feleséget megmérgeznek, kétségbeesett kései elégtételként elcsattan néhány pofon, egy könyvelő hulláját a lépcsőházban találják meg a lakók, s nem kevesen esnek áldozatul féltékenységből elkövetett gyilkosságnak.

A történetek azonban nem feltétlenül szolgálnak az elkövetett bűnök maradéktalan felderítésével, olykor még a bűnös kiléte is homályban marad. A hol drámai, hol groteszk események hátterében megbújó rejtély megoldása a novellák világába merészkedő olvasóra hárul. A közelebbről meg nem határozott, Európa keleti felére nyomasztóan emlékeztető helyszínek, a saját szenvedélyeik és kilátástalanságuk foglyaként kis közösségekben alkalmazkodni igyekvő szereplők mind ismerősek számunkra. A szerző csapdát állít, amikor olyan könnyedséggel és gazdag elbeszélői nyelven mesél a nyugtalan lelkek lakta titokzatos vidékekről, magányos bérházakról. Ebből a világból nincs menekülés, bűnösök és áldozatok egyként ott kísértenek a megsebzett tájban és az olvasó is elveszti ártatlanságát.

Pőcze Flóra: A Moszkva tér gyermekei

A fiatal társadalomkutató, Pőcze Flóra Magyarországon elsőként vállalkozott arra, hogy ne kívülállóként tanulmányozza a hajléktalan létet: 2009 nyarát a Moszkva téren töltötte az ottani közösség részeként. Könyve a galeri tagjainak életeseményeit, mindennapjait mutatja be; többek között megtudhatjuk belőle, hogy milyen hierarchia-rendszer és csoportnorma alapján épül fel a kommuna, hogyan lett hajléktalan a volt kosarasból, az állami gondozottból, vagy az unatkozó mezőgazdasági munkásból, aki csak telente csatlakozik a társasághoz. Az egyedülálló kötetet szociofotók és szlengszótár teszi teljesebbé.

Garaczi László: Egy lemur vallomásai 1-2-3.

Mintha élnél

A Mintha élnél című regénnyel 1995-ben vette kezdetét Garaczi László lemur-sorozata (Pompásan buszozunk!, 1998; Arc és hátraarc, 2010), kortárs szépirodalmunk egyik meghatározó olvasmányélménye. Ez a történet kezdete: tiszta, gyermeki léthelyzet – "Enni jó, kakilni jó, odabújni jó." Innentől minden csak bonyolultabb lesz. A felnőtt visszaemlékező pozíciója például, aki feltérképezi (és felszaggatja) a gyökereit. Aki vallomásában összekuszál időket, tereket, érzéseket. Aki együtt nevet a kisfiúval az életen, amely – valóban – nevetni való.

Pompásan buszozunk

"Klári néni az orrába gyűjti egész Magyarországot, mi meg ölbe tett kézzel ülünk."

Egy csúzlibaleset kitágítja a teret és az időt, elindítva az emlékezés szertelen folyamát. Az elbeszélő a rendszerváltozás kulisszái közül tekint vissza iskolás- és úttörőéveire, de érintőlegesen beavat a kisgyermekkor (Mintha élnél), valamint a felnőtté válás (Arc és hátraarc) meghatározó élményeibe is. A Pompásan buszozunk! Garaczi László érzékeny nyelvezetű, ellenállhatatlan humorú lemur-vallomásainak második kötete

Arc és hátraarc

Arccal a múltnak egy lemur kutat az emlékei közt. Hátraarccal a jövőnek menetel vissza a sorkatonaságig. Addig a helyig és időig, ahol "férfi lesz az emberből"; egyszerre magányos és társas lény, és ahol az ő kapott neve innentől: Csont. Lemur-idegenséggel szemléli magát és a közös nyűgöt, a laktanya férfiszagú rutinját, a mókákat és a megaláztatásokat. Nem lemurnak való hely. A számára talán legveszedelmesebb környezetbe csöppen, hiszen ha túlságosan elszaporodnak körülötte a hasonszőrűek, képes a vesztébe rohanni. Ha folytatja régi mániáját, és lelkiismeretesen szótárazza a világot, akkor talán lesznek fogalmai, akkor talán megmenekülhet. És hogy vajon segít-e a megértésben, ha az ember egyszerre nemcsak Csont és lemur, hanem egy meztelen aggastyán is?...

A Mintha élnél (1995) és a Pompásan buszozunk! (1998) regények után Garaczi László újabb lemur-vallomásában az elbeszélő felnőtté válásának lehetünk tanúi. Ennek a beavatódásnak az élménye egyszerre keserves és üdítő, az emlékezés nyelve pedig érzékeny, leleményes és pontos.

Kemény Zsófi: Én még sosem

Kemény Zsófi regénye többszörös háromszögtörtenet két fiúról és egy lányról.Tizenhét évesek, de az érzelmek, amelyek egymáshoz fűzik őket, bonyolultak, es saját maguk számára is nehezen kibogozhatók. Mikozben egy szilveszteri bulitól márciusig mindhárman próbálják önmagukat megtalálni, kilépnek a gimnázium világábol, és belevetik magukat Budapest éjszakai életébe. De egyikuk sem tudja igazán élvezni, mert mindnyájukat nyomasztja valami: az egyiket a felelősség, a másikat a gyötrő szerelem, a harmadikat a teljes egzisztenciális összeomlás lehetősége.

Rácz-Stefán Tibor: Fogadj el!

Petra, a pénztelen, vidéki lány elit gimnáziumba kerül, ahol mindenki gazdag és menő, így aztán hazudik, hogy ne lógjon ki, hiába figyelmezteti Dávid. Petrát a lányok befogadják, barátokat szerez, egy fiú is tetszik neki, de kiderül az igazság. És innét kezdve pokollá válik az élete. Túl lehet-e élni a bosszút, az iskolai megalázásokat? Dávidnak is van egy kínos titka, a lányok nem izgatják, de a szívét nagyon is megdobogtatja Áron, a jóképű padtársa, aki pontosan tudja ezt, és gonoszkodva ki is használja. A két barát szerelemmel, árulással és szenvedéllyel teli útja döbbenetes eseménybe torkoll. Van egy pont, amikor már nincs tovább. Van egy pont, ahol a szerelem már fáj.

Ferenczik Adrienne: Incognito

Az Incognito egy hangulatos hotel valamelyik nyugat-magyarországi város határában, melyhez Lexit gyermekkori emlékek fűzik, csupán ürügy és helyszín három különböző korú hölgy egyéjszakás lelki egymásra találása számára. Egyikük az elhunyt férjét siratja, másikuk azért jött ide, hogy végre elhatározza magát a házasságából való kimenekülésre, Szandra, a legfiatalabb, szerelmi csalódásában öngyilkosságra készül. Mindannyiuknak oka van a keserűségre, s ha másként is látják saját párkapcsolatukat, az Incognito bárjában kiderül, hogy a sokévnyi korkülönbség és az egymástól eltérő problémáik dacára sokkal több bennük a közös, mint amennyit a fantázia felölelni képes. Mármint az olvasói fantázia, mert az írónő képzelőereje viszont lenyűgöző és a legrafináltabb fantasy-szerzőket megszégyenítően bizarr, mégis teljesen hiteles történetet tár elénk a női lélek kimeríthetetlen gazdagságának bizonyságaként.

Ferenczik Adrienne: Hepi Börszdéj

Hat születésnap, hat kerti parti, hat csokitorta, s az ünnepi gyertyák elfújásánál évről évre ugyanaz a kívánság: minden maradjon úgy, ahogy van. Csakhogy semmi nem marad úgy, mert az életben csupán egy dolog állandó: a változás. A születésnapot ünneplő baráti társaságot így minden évben meglepetés éri. A párok megunják, megcsalják, elhagyják egymást, szerelem szövődik, házasság bomlik fel, miközben mindenkiben ott bujkál a kérdés: szabad-e, lehet-e, érdemes-e új életet kezdeni.

Ferenczik Adrienne harmadik regénye, a Hepi börszdéj három házaspár mindennapjain keresztül ábrázolja a modern család válságát, miközben egy fordulatokkal teli történettel szórakoztatja az olvasót ugyanazzal a mesélőkészséggel és empátiával, mint előző két regényében, a Napfényes Riviérában és az Incognitóban.

Szabó Anna Eszter, Nagy Szilvia: Hölgy alkalmi kísérőt keres

Az óriási visszhangot kiváltó Egyetemista lány támogatót keres szerzői, Nagy Szilvia és Szabó Anna Eszter legújabb könyvükkel ismét egy tabu ledöntésére vállalkoztak. A Hölgy alkalmi kísérőt keres egy ismeretlen, de nagyon is létező világba kalauzolja az olvasót. Olyan nőket ismerhetünk meg, akik a kényszer, a boldogtalanság vagy csak az egyszerű örömszerzés okán pénzért veszik a szerelmet, eközben pedig olyan férfiak története is feltárul előttünk, akik prostitúcióval keresik a kenyerüket. Mi visz rá egy nőt arra, hogy szexmunkáshoz forduljon? Mire gyógyír egy fizetett éjszaka? Hogyan kerül egy családfő olyan helyzetbe, hogy esténként ismeretlen asszonyokat tesz boldoggá néhány ezresért? Ilyen, és ehhez hasonló kérdésekre keres választ a két fiatal újságírónő második kötete. A megdöbbentően őszinte, szókimondó, olykor leplezetlen szexualitást tartalmazó könyvet csak felnőtt olvasóinknak ajánljuk.

Bódis Kriszta: Kemény vaj

A szerző első regénye egy észak-magyarországi romatelep világát mutatja be. Szereplői végleges kitaszítottságban, a felemelkedés reménye nélkül élő, a puszta túlélésre berendezkedett emberek. Itt nevelkedik a könyv hősnője, a félig néma roma lány. A kitörés egyetlen útja kínálkozik számára: a prostitúció. Tartalom Bódis Kriszta regényét a történet szerint olyan lány írja, aki nem néma ugyan, mégsem igen képes beszélni, talán ezért is ír torokszorítóan, bölcsen és kicsit helyesírási hibásan. Nem mindennapian érzékeny, kegyetlenül pontos tanúja ő a maga életének, a körülötte élők szavainak és tetteinek – s mint kortársunk, saját mai hazánk szegleteiből tudósít. Kicsilány korától fogva úgy rója sorait, hogy mindennapos varázsolás és túlélőfohász az, amit gyakorol – tolla nyomán sokszor még a jajszó helyén is a gyönyörűség fájdalmas mondatai virágzanak ki. Mesél a barakktelepeikről, az intézeteikről, a mindenkori parancsolókról, azokról, akik otthonról őt elcsalják, a testét gyalázzák, lelkét fosztogatják, majd utcára küldik, hogy árulja magát, és börtönbe juttatják. Mesél azokról, akik osztoznak vele a temérdek kiszolgáltatottságban és akik társai a kevéske örömben. Ám legelőször is gyerekkori családjáról mesél – mint ahogy utoljára is ide menekülnek a gondolatai, s innen menekülhetnek ki a legkevésbé. Miközben senki se szólítja a nevén – még ő maga is elrejti írás közben, hogy hívják -, csak az az egy bizonyos, hogy ő volt Sári mama legszeretettebb unokája.

Odze György: Laura diplomáciai kalandjai

Pentik Laura fiatal, szép és független nő, aki ráun az ügyvédi pályára, és diplomata szeretne lenni. Rövidesen egy mediterrán városban kezdheti meg konzuli munkáját a magyar nagykövetségen. A külföldi élet azonban kegyetlen csapdákat is rejt, amelyek rádöbbentik, hogy egyedülálló nőként mennyire kiszolgáltatott, és ha nem óvatos, könnyen belekeveredhet a nagykövetség intrikákkal teli életébe. Laura azonban jól hasznosítja tapasztalatait: sikeres munkája elismeréseként önálló konzulátus vezetését bízzák rá egy kínai nagyvárosban. Itt újabb kihívások várnak rá, most aztán csakugyan egyensúlyoznia kell a kulturális szakadékok szélén. Kína még egy meglepetést tartogat számára: megjelenik életében a szerelem. A diplomata kötelességeit és a szívügyeket sokszor nehéz összeegyeztetni. A helyes megoldásokig Laurának hosszú és kalandos utat kell bejárnia.