Irodalmi évfordulók
185 éve halt meg Katona József drámaíró
Kecskeméten született. Édesapja Katona József takácsmester, édesanyja Borbák Ilona.
1798-1802 között a kecskeméti római katolikus elemi iskolába járt, majd Pesten, Kecskeméten és Szegeden a piaristáknál töltötte gimnáziumi éveit.
A Pesti egyetemen tanult jogot, és ezzel egyidejűleg a főváros színházi életéből is kivette részét. Katona József, számos színdarabot írt, fordított és német melodrámai munkákat adaptált a magyar színpadra.
1816-ban letette az ügyvédi vizsgát, majd 1820-ig ügyvédként tevékenykedett Pesten. Reménytelenül szerelmes volt Déryné Széppataki Róza nagy színésznőbe, aki sosem viszonozta érzelmeit.
A Bánk bán első változatát 1815-ben írta meg, a darab ősbemutatójára pedig 1833-ban került sor. 1815-ben egy kolozsvári folyóirat irodalmi pályázatot hirdetett (történelmi dráma, magyar háttérrel), melyre Katona József is beküldte fő művét a Bánk bánt. A verseny eredménye nagy csalódás volt Katona József számára, ugyanis az ő művét még csak meg sem említették az eredményhirdetéskor. 1820-ban átírta a darabot és magánkiadásban tette közzé, de az 1830-as évek közepéig továbbra is észrevétlen maradt.
Visszatért szülővárosába, Kecskemétre, és életének utolsó 10 évében már nem írt több színpadi darabot. 1830-ban, Kecskeméten halt meg szívrohamban.
45 éve halt meg Váci Mihály
Nyíregyházán tanítóképzőt végzett, majd tanyasi iskolában tanított. A II. világháború idején segédszolgálatos katona volt, a háború után kollégiumi igazgató lett.
Ifjúkorától betegeskedett (katonai szolgálat közben kapott vesebetegségből eredő fertőzés a lábára ment, később pedig tüdőbajjal küzdött), gyenge szervezete miatt folyamatosan a halál árnyékában élt.
1949-ben felkerült Budapestre, ahol a Tankönyvkiadó munkatársaként szerkesztői munkákat végzett. Első versei 1955-ben jelentek meg az Új Hang c. folyóiratban, s ugyanebben az évben megjelenik Ereszalja c. verseskötete, melyet a kritika is figyelemmel illet. 1958-ban hat versét beválogatják a Tűz-tánc c. antológiába.
Az 1961-ben megjelent Mindenütt otthon c. kötete országos érdeklődést kelt, s már nemcsak a kritikusok, hanem az olvasóközönség is felfigyel költészetére. A hatvanas évek első negyedétől számítható művészetének szokatlanul nagy népszerűsége: számos rendezvény szinte nélkülözhetetlen költeménye egy-egy Váci-vers.
Az irodalmi közéletben is aktívan részt vész: az Élet és irodalom munkatársa, majd halálág az Új Írás folyóirat szerkesztője. 1963-tól haláláig országgyűlési képviselő. Sokat utazik külföldre, ezek az utazások hatással vannak gondolkodására és költészetére egyaránt.
Kulturális delegáció tagjaként Vietnamban érte a halál.
45 éve hunyt el Veres Péter író, a népi írói mozgalom képviselője
A Veres Julianna cselédlány s egy parasztgazda-fiú, Posta Péter szerelméből született fiú első írása a Századunk c. folyóiratban volt olvasható. 1930-tól jelentek meg a parasztsággal és a földkérdéssel foglalkozó írásai a baloldali és haladó lapokban (Népszava, Föld és Szabadság, Századunk, Korunk, Gondolat, A Mi Utunk, Válasz, Kelet Népe). 1931-ben részt vett az MSZDP orsz. kongresszusán. Több ekkor írt regényének kézirata elveszett, legkorábbi műve, az Aszály c. regény csak halála után került kiadásra (1972).
A népi írók táborán belül a falusi szegénység szószólója volt. Folyóiratokban, napilapokban közölt verseken, elbeszéléseken, cikkeken kívül nagyobb művekkel is jelentkezett. Regényeinek, elbeszéléseinek alig van cselekménye, félig szociográfiák, félig önéletrajzok, középpontjukban a napszámos élet, az alföldi agrárproletár, a kisbérlő létért való küzdelme áll, szinte tudományosan pontos, tárgyszerűen aprólékos realizmussal ábrázolva.
Tagja volt az első nemzetgyűlésnek és haláláig országgyűlési képviselő. A koalíciós idők (1945–48) politikai életének egyik legnépszerűbb közéleti személyisége.
Műveit 17 nyelvre fordították le.
