top of page

Legújabb könyveink

Kortárs irodalom


Jacek Hugo-Bader: Kolimai napló

Kolima napló

Magadan Kolima fővárosa, Alekszander Szolzsenyicin már alapműve, A Gulag szigetvilág első fejezetében említi. De nálam nem lesz szó a Gulagról, a táborokról, a fegyencekről, az éhezésről, a halálról, a kínokról.

Magadanból indulok el a Kolimai Főútvonalon, amelyet Kolimai Magisztrálnak is hívnak, az orosz autósatlaszban pedig Kolima szövetségi útként szerepel. A helybeliek többnyire röviden csak Főútnak nevezik. Ez az egyetlen országút ebben a hatalmas térségben, amely akkora, mint Európa egyharmada. Az öregek úgy mondják, hogy ez az út a világ leghosszabban elnyúló temetője. Utánaszámoltam: ha a Sztálin-korszak kolimai lágereinek minden áldozatának holttestét lefektetnénk rajta egymás után, nem férnének el. Kolima több mint egymillió-egyszázezer vagy -kétszázezer emberi lényt nyelt el.

Az a baj, hogy senki sem tudja, mennyit. Ha összeadjuk az 1932-től 1956-ig ide szállított összes tengeri embertranszportot, azt az eredményt kapjuk, hogy több mint kétmillió fegyencet szállítottak Kolimára. De erről szinte egyetlen szó sem esik a történeteimben! Nem beszélek azokról az időkről. Ha elmegyek az utolsó túlélőkhöz, csak fösvénységből teszem, nehogy elszalasszam őket, mert az utolsó pillanatban vagyunk, amikor még följegyezhetem, mit kellett átélniük, megtapasztalniuk. Mert kivételes emberek - látták az élet legmélyét, a lágerben átlépték azt a határt, amelyen túl minden lélek széthullik.



Barnás Ferenc: A kilencedik

A kilencedik

Éhség. Hideg. Nyomor. Félelem. A nyomor szereplői általában nincsenek abban a helyzetben, hogy ők maguk beszélhessenek saját körülményeikről. Barnás Ferenc regénye az a kivételes pillanat, amikor egy szöveg folyamatosan erről az egzisztenciális kiszolgáltatottságról tudósít. Az elbeszélő egy kilencéves kisfiú, aki családjának történetét meséli el. A szélsőségesen veszélyeztetett családban 11 gyermek él húsz négyzetméteren. 1968-at írunk...

A gyerekeknek nincs mit enniük, nincs saját ágyuk, de még takarójuk sem, nincs meleg ruhájuk, és nincs tüzelőanyag, amivel legalább fűteni lehetne a kis szobában. A kisfiú arról képzeleg, hogy milyen lesz, ha egyszer felépül majd a ház, ahová beköltözhetnek. Egy tragikus vétség miatt azonban kétségessé válik, hogy ezt megtudhatja-e valaha is.

Barnás Ferenc harmadik regénye nyomasztó látlelet egy illúziók nélküli világról.


Csaplár Vilmos: Hitler lánya

Hitler lánya

A regény a zsidó-magyar együttélés huszadik századi történetét jeleníti meg. Egy alföldi félárva parasztfiú és egy felvidéki, zsidó származású lány tragikus szerelme és a nagy, történelmi sorfordító események (1944 és 1956) drámai pillanatai kapcsolódnak össze ebben filmszerű, remekül pergő kalandregényben. "Ekkor a szintén ritmikusan, vagy inkább eltökélten folyamatosan körbe-körbe tekintgető Hitler pillantása ráesett a konyhai csapóajtóban összezsúfolódott fehérruhásokra, egészen pontosan Fanni arcára. Hideg szemeinek pillantását irtózatos energiával összpontosítva, szinte kényszerítette a lányt, hogy visszanézzen, sőt, hogy pillanatokig ne is moccanjon még a szemgolyója se. Miután ezt elérte, röviden összefoglalta azt, ami még hátravolt. - Legyenek nyugodtak! Egyszer, nem olyan soká, hatalomra kerülünk, és bevezetjük az egészséges kosztot! Sok nyerssel! A kémiai folyamatok kultúrbetegségeivel a táplálkozás forradalmát állítjuk szembe! Elhallgatott, biccentett, és kisétált a Tökfőzelékből. Az ajtóból még visszanézett. - A varangy elfajult béka – mondta. - Ki tudja, mit eszik. Biztosan olyasvalamit, ami nem esik jól neki." /részlet a könyvből/


Etgar Keret: Boldog boldogultak

Boldog boldogultak

Mi történik, miután felvágod az ereidet, főbe lövöd, esetleg vízbe fojtod magad? A paradicsomba vagy a pokolra kerülsz, miután végzel magaddal? A világsikerű izraeli író abszurd kisregényében egy nagyvárosba érkeznek az öngyilkosok, és úgy élnek tovább ebben a furcsa világban, ahogyan végeztek magukkal. Vérző csuklóval, elkékült orcával vagy épp lyukkal a halántékukon tengetik napjaikat az örökkévalóságig. Főhősünk, Háim még csak két napja dolgozik a Kamikaze pizzériában, amikor olyan hírt kap, amely alapjaiban változtatja meg addigi halálát





Mario Vargas Llosa: A diszkrét hős

A diszkrét hős

Két diszkrét vagy szerény? hősről szól Mario Vargas Llosa új regénye: az egyik, Felícito Yanaqué egy szegénysorból jött szállítási vállalkozó, aki nem hagyja, hogy megzsarolják, és védelmi pénzt kelljen fizetnie; a másik, Ismael Carrera, fittyet hányva társadalmi osztályának és főképpen az örökségre ácsingózó fiainak elvárásaira, idős korában feleségül veszi a cselédlányát.

Mindkét döntés szövevényes bonyodalmakat és vad indulatokat szabadít el; és szegény don Rigoberto, aki már nyugalomba akar vonulni, és csak az esztétikai (és szerelmi) örömöknek kíván élni, akarata ellenére az események egyik főszereplője lesz.

Újból Peruban vagyunk tehát, ahol Vargas Llosa tüneményes pályafutása indult, s ahol első, fergeteges könyvei játszódtak; és újból találkozhatunk az életmű több felejthetetlen alakjával: nemcsak a testi szerelmet művészi fantáziával gyakorló Don Rigobertóval és fiával, Fonchitóval (aki, mint emlékszünk, annak idején, még kisfiúként elcsábította mostohaanyját), hanem Lituma őrmesterrel is, aki próbálja megtalálni a zsarolókat.


Baranyai Ákos, Angyalosy Eszter: Wonderland

Wonderland

A Wonderland a 2000-es évek elejének underground zenei világában játszódó történet. Generációs regény szenvedélyről, barátságról, szerelemről és árulásról. Sok zenével.

A Wonderland ugyanakkor több mint egy könyv. A regényben szereplő zenekar slágerét, a What do you really wanna sayt a Petőfi Rádió játssza, a dalhoz készült videoklip pedig már látható a YouTube-on.

Angyalosy Eszter kulturális antropológusként szerzett doktori fokozatot, a populáris irodalom az egyik szakterülete. Szerkesztőként számos hazai sikerkönyv szerzőjének munkáját segítette.

Baranyai Ákos, a.k.a. DJ Future, az Irie Maffia kultzenekar oszlopos tagja, de DJ-ként önállóan is gyakran fellép. Partysorozatot szervez, alapító tagja és menedzsere a Bupino nevű underground rapformációnak.



Benedek Szabolcs: A kvarcóra hét dallama

A kvarcóra hét dallama

A felszabadulás 40. évfordulóját ünnepli az úttörőcsapat a párt magas rangú vezetője jelenlétében, amikor valaki lezuhan az iskolát övező panelházak egyikéről. Hátborzongató események sorozata veszi kezdetét, amelyhez fogható nem volt még a lakótelepen (pedig a minap föltörtek egy Trabantot, igaz, nem volt mit elvinni belőle), és mindenestül föl is forgatja a kisváros békés unalommal csordogáló életét. A nyomozásba belekeveredő Tóth Bence örömmel cseréli föl az őrsi foglalkozásokat és az edzéseket a titkos ügynöki megbízatásra, ám hamarosan rádöbben, hogy a rendőrséget a sorozatos tragédiáknál jobban érdekli, hogy ki hallgat Szabad Európa Rádiót, és hogy ki mit gondol 1956-ról

A Focialista forradalom szerzőjének új regénye egyszerre korrajz és krimi. Miközben lapjain megelevenedik a késő Kádár-kori Magyarország, a főhős azzal szembesül, hogy a biztosnak és rendíthetetlennek látszó világ roppant törékeny.


Erik Wahlström: Isten

Isten

Isten, ha rátekint Erik Wahlström könyvére, azt mondhatja: ez így jó. Hiszen ő nemcsak Ábrahám, Izsák és Jákob istene, hanem Wahlströmé is. Végtelen humorérzékével pedig még remekül is szórakozik, amiképp mi is, egyszerű olvasók, a magunk istenképével.

Az Ó- és Újszövetség legdrámaibb fordulatait a három arkangyal, Gábriel, Mihály és Rafael baráti-munkatársi szemszögéből követhetjük ezúttal végig, a teremtéstől napjainkig. A jókötésű Mihály fegyverek fejlesztésében invenciózus, Gábriel közvetítői megbízatásán túl a fúvós hangszerekhez vonzódik, míg Rafael elsősorban filozofál és közvetít. A helyszín a menny, ahol az eredeti díszlet lassan-lassan az aktuális földi dizájnhoz alkalmazkodik, a műsor a Földön megy, de a jól ismert bibliai történetek új megvilágításba kerülnek. Az események indítékai nemcsak emberileg válnak érthetővé, nemcsak lényegre törően olvashatjuk más stílusban a nagy narratívát, de még a szociológia, pszichológia és minden más tudomány ismert arzenálja is felsejlik a háttérben.

A hatalmas lendülettel hisz magával a teremtés aktusával induló könyv kiemelkedő értéke, hogy sosem ül le, sőt még a befejezés is meglepően csattanós.


Fredrik Backman: A nagymamám azt üzeni, bocs

A nagymamám azt üzeni...

Elsa majdnem nyolcéves, és különleges. Nagymamája hetvennel több, és némileg őrült. Hogy mennyire, azt ki-ki másként értékeli. Másként a szomszéd, akit nagymama mintegy véletlenül eltalál egy paintballfegyverrel, máshogy a saját lánya, aki (többek között) dohányzási szokásai miatt neheztel rá, és megint másképp az ingyenújság terjesztője, aki nem ért a szép szóból, hogy nagymama nem kér reklámot. Olykor Elsa is őrültnek tartja őt, pedig neki nagymama az egyetlen barátja. Az iskolában ugyanis inkább csak zaklatókat tud szerezni az, aki mások szerint nem tud alkalmazkodni a többiekhez, és amúgy is túl érett a korához képest. Nagymamával azonban bármelyik este elutazhat Félálomországba, ahol Elsa mássága ünnepelt erény, és ahol lovagként bátorságot gyűjthet. Amire hamarosan minden eddiginél nagyobb szüksége lesz. Nagymama ugyanis meghal, és leveleket hagy hátra, amelyekben bocsánatot kér azoktól, akiket életében megbántott. Ezeket a váratlan helyeken felbukkanó üzeneteket Elsának kell eljuttatnia a címzettekhez jobbára házbéli szomszédaikhoz , akikről olyan meglepő dolgok derülnek ki, amelyek nem csupán a kislány, de az egész közösség életét felbolygatják.


Forgách András: Valami fiatal szélhámos

Valami fiatal...

Taps a színházban, amely nem akar véget érni. Előadás, amelyik attól szép, hogy nem jön létre. Besúgó, akit a megfigyelt követ az éjszakában. Rituális kivégzés mindennap, újra és újra, amit az elítélt a szabad világ helyett választ. Szerkesztő, aki átveszi a hatalmat egy novella fölött. Főmű, amely egy üres vászonná lényegül.

A 12 nő voltam nagy sikerű szerzőjének új kötetében huszonhét mesterien megírt szürreális elbeszélés található. Forgách András novelláiban, akárha Magritte vagy Max Ernst festményein, alig észrevehetően fonódik össze az irreális a reálissal, a mese varázsa a kegyetlen valósággal.






Murakami Haruki: Kafka a tengerparton

Kafka

A kötet hullámzó, nyugtalan textúrája két rendkívül színes és gubancos szálból szövődik össze. A páratlanfejezetek vonulata Tamura Kafka története, azé a 15 éves fiúé, aki az oidipuszi végzet elől megszökve anyja és nővére keresésére indul. A páros fejezetek hőse egy különös, együgyű öregember, aki sosem heverte ki a második világháborús sérülését, és számára felfoghatatlanul sodródik a felnőtté válás magányával küszködő Kafka felé. A két szál rafináltan és talányosan kapcsolja össze a tragédiában és komédiában, természetes és természetellenes szexben, fájdalomban és fergeteges humorban bővelkedő fejezeteket.






Krimi, sci-fi

Isaac Asimov: Robot Sorozat 2., 3.


A mezítelen nap

A mezítelen nap: Asimov a robotika jól ismert három alaptörvényéből kiindulva ismét felelevenítette a logikailag támadhatatlan alaptételeket, melyek szerint a robot nem árthat az emberéletnek. A Külső Világok egyikén, ahol már régóta elszármazott emberek élnek a saját törvényeik szerint, mégis egy rejtélyes haláleset történik, aminek pedig egyáltalán nem lett volna szabad előfordulni. Hogyan történhetett?

A Külső Világok hatóságai felveszik a jó öreg Földdel a kapcsolatot, és Baley, a jó nevű és Galaktika-szerte ismert nyomozó közreműködését kérik, hogy segítsen nekik felderíteni az ügyet. Baley vérbeli szakember módjára lát a dologhoz, s megbízói nem is csalódnak benne: kideríti a gyilkosság valódi okát, amely igen nagy meglepetést okoz egy olyan világban, ahol már rég elfelejtették az erőszakot.


A hajnal bolygó robotjai

A Hajnal bolygó robotjai: Baley nyomozó a Földről érkezett a Hajnal bolygóra, hogy kiderítse egy rejtélyes gyilkosság okait, és bebizonyítsa dr. Fastolfe ártatlanságát. De valóban gyilkosságnak számít e egy ember formájú robot megrongálása? Kinek állhatott érdekében, hogy megsemmisítse? Egyáltalán ki tehette, ha a gyanúsított is azt hiszi, rajta kívül senkinek sem lett volna erre módja, s mi több, tehetsége. Az ember formájú robot meggyilkolása mögött olyan hatalmi harc áll, amely nemcsak Baley nyomozó karrierjét, de a túlnépesedett Föld sorsát is meghatározhatja. Hiszen nem mindegy, hogy emberek vagy ember formájú robotok lesznek e az új telepesek a világegyetemben. Ennek eldöntése új reményt adhat a Földnek, de ez okozhatja végzetét is.

Végül a bűnügyi történetek szabályainak megfelelően Fastolfe tisztázódik a vád alól, és remélhetőleg a Föld is megmenekül a katasztrófától.

Az Asimov-sorozat harmadik darabja ez a könyv, amelyben az izgalmas bűnügy mellett egy furcsa szerelem történetével is megismerkedhet az olvasó.


Jussi Adler-Olsen: Határtalanul

Határtalanul

Carl Mørckt a döglött aktákat kezelő Q-ügyosztály főnökét reggeli szunyókálásában zavarja meg a Bornholm szigetéről érkező telefonhívás. Kollégája egy tizenhét éves ügy részleteit kívánja megosztani vele. Mørck hallani sem akar az új feladatról, amit rá akarnak sózni, s rövid úton le is rázza a kéretlen hívót. Ám csak pár óra telik el, s egy abszolút váratlan fordulat úgy feldühíti Carl önfejű asszisztensét, Rosét, hogy nincs mit tenni: az ügyosztály akcióba lép. A távoli dán szigeten több mint másfél évtizede eltűnt egy életvidám, fiatal nő, akit azután egy fán lógva találtak meg. A nyomozás szálai egy furcsa, napimádó szektához vezetnek. Mørcknek és segítőinek Rosénak, Assadnak és az újonc Gordonnak egy egész gyilkosságsorozatot kell felderíteniük, miközben egy ördögi manipulátor mindent megtesz, hogy eltakarítsa őket az útból.


Jussi Adler-Olsen: Fácángyilkosok

Fácángyilkosok

Egy tóparti nyaralóban brutálisan meggyilkolnak egy testvérpárt. A rendőrség egy csoport gazdag és befolyásos családból származó diák között keresi az elkövetőket. A bizonyítékok azonban nem perdöntőek, így egy idő után vádemelés nélkül félreteszik az ügyet. Ám kilenc évvel később az egyik gyanúsított feladja magát, és beismeri, hogy ő volt a tettes. Az eset aktái valamiképp mégis az elfekvő ügyekkel foglalkozó Q-ügyosztályt vezető Carl Mørck asztalára kerülnek, aki először arra gondol, hogy tévedésről van szó. Végül csak beleássa magát az esetbe, és rájön, hogy itt bizony bűzlik valami. A nyomok egy csapzott hajléktalanon, Kimmie-n keresztül az ország három leghatalmasabb férfijához vezetik. De a triumvirátus maga is kétségbeesetten kutat az utcán élő nő után, mert olyan tudás birtokában van, ami egy életre tönkreteheti őket. A hajtóvadászat kezdetét veszi…


Ismeretterjesztő irodalom, szakkönyv


Binder Egon: Füstölés - Hús, kolbászféleségek, hal

Füstölés

A füstölés hagyományokban gazdag eljárás, mely elsősorban arra szolgál, hogy a húst és a halat tartósítsuk, ezen felül különleges ízt kölcsönöz a füstölendő húsnak. Ebből a könyvből a kezdők választ kaphatnak minden lényeges kérdésre a forró- és hidegfüstölésről, a felszerelésekről az egyszerű füstölőhordótól kezdve a tökéletesített füstölőszekrényig vagy a füstölőkamráig, valamint a füstöléshez szükséges megfelelő fáról és forgácsról, a tűz adagolásáról. A szerző természetesen nem feledkezik meg a füstölés lényegéről sem; kitűnő recepteket találunk a különféle húsok, kolbászféleségek és halak elkészítéséhez. Végül szól a pácolásról, a fűszerezésről, az elrakásról és a helyes füstölésről.





Kappel Noémi: Tökfélék termesztése

Tökfélék termesztése

Egy olyan növénycsaládot ismerhet meg az olvasó ebben a könyvben, amelynek fajait évezredek óta termeszti az emberiség, hisz jelentős szerepet játszik az élelmezésben kiemelkedő táplálkozási értékük, nagyfokú változatosságuk miatt. Jelzi ezt az is, hogy napjainkban 1,5 millió hektáron termesztenek tökfélét.

A kabakosok családja a legtöbb emberi fogyasztásra is alkalmas fajt tartalmazza. Az uborkán, a sárga- és görögdinnyén kívül az általunk „tökféléknek” nevezett egyéb fajok csoportja sokunkat csodálatba ejt a rendkívül változatos és néha bizarr formájú terméseivel.

A könyv rendszerbe szedve áttekintést ad e növénycsalád tagjairól, részletezi a nálunk is elterjedt Cucurbita fajok termesztéstechnológiáját és bemutat több, hazánkban még kevésbé ismert, de nálunk is termeszthető fajt.


Dénes Ferenc: Szamócatermesztés

Szamócatermesztés

A szamóca a legkorábban érő, nagyon kedvelt gyümölcsünk. Népszerűségét annak köszöneti, hogy gyümölcse értékes, kellemes aromájú, telepítése után gyorsan termőre fordul és így a befektetett tőke gyorsan megtérül. A termesztéstechnológia fejlődésével a friss gyümölcs az év majd minden hónapjában a piacon van.

A hazai termesztésű szamóca beltartalmi értékei messze kiemelkednek a nemzetközi mezőnyből, ezért örvendetes, hogy a termesztési kedv ismét fellendülőben van. A könyv segítséget nyújt az új telepítés megtervezéséhez, a szamócaművelési rendszer kiválasztásához. A fajták értékmérő tulajdonságainak, környezeti igényeinek ismeretében kiválasztható a leginkább megfelelő fajta, illetve a leggazdaságosabb telepítési mód.

A szerzők mindenre kiterjedően leírják a teljes termesztéstechnológiát, a telepítés előtti teendőktől kezdve az ültetvényápolási, növényvédelmi feladatokon át a betakarítási, csomagolási munkálatokig.

Az egyre inkább terjedő fólia alatti hajtatással megnövelhető a friss fogyasztásra termesztett szamóca idénye. A nagy figyelmet igénylő hajtatásos szamócatermesztéssel külön fejezet foglalkozik.


Krafft von Heynitz: Kerti komposztálás

Kerti komposztálás

A biokertészkedés és ezzel a komposztföldekkel való gondos bánásmód az elmúlt években számos új barátot nyert meg magának. Az idevonatkozó kérdések iránti érdeklődés egyre növekszik. Reméljük, hogy a könyv a következő években is ösztönzést és gyakorlati segítséget fog nyújtani mindazoknak, akik kertjükben komposzttal kívánnak foglalkozni.



Kiemelt híreink
Legfrissebb híreink
bottom of page